Egy, a szakemberek által készített tanulmány szerint, még csak alig 30 év áll rendelkezésünkre, hogy olyan normál körülmények között élhessünk a bolygón, amilyenek között eddig élhettünk. Ugyanis az éghajlat jelentős változásokon fog keresztül menni, és mindez negatívan befolyásolja majd életünket.
A meteorológiai szempontból enyhének tekinthető helyek a jövőben, valódi tűzterületekké alakulnak, sőt hazánk lakóinak a legrosszabbra kell felkészülniük. 2050-ben London éghajlata megegyezik majd a mai madridi éghajlattal. Stockholmban ugyanolyan hőmérséklet fog uralkodni, mint Budapesten, Párizsban olyan, mint Canberrában, és Bukarestben, mint Almatiban (Kazahsztán) vagy Biskekben (Kirgizisztán) – közölte egy tanulmány, amely a globális felmelegedés legoptimistább forgatókönyvét vette figyelembe.
A bolygónkon ugyanis egyre több lesz a tikkasztó napok száma, becslések szerint a hőhullámok gyakoribbak és hosszabbak lesznek a jövőben. A hosszú ideig tartó, szokatlanul forró időjárás veszélyes lehet az emberekre nézve, ugyanis ez napszúráshoz és más egészségügyi problémákhoz, sőt, akár halálhoz is vezethet.
A bolygó felmelegedése vízhiányt és aszályokat okozhat. Ilyen jelenségeket már tapasztalhatunk Európa szerte, különösen a déli régiókban. Ezen kívül, ha nem esik az eső, a fák és más növények nagyon kiszáradnak és könnyen meggyulladnak, pusztító tüzeket okozva.
Hirdetés„Mivel az éghajlatváltozás megzavarja az eddig ismert időjárási mintákat, szélsőséges hőhullámokra számíthatunk, olyanokra, amilyeneket jelenleg a kontinensünkön észlelhetünk”– nyilatkozta Frederike Otto, az Oxfordi Egyetem Környezetváltozási Intézetének igazgatóhelyettese.
Egy nemrégiben elvégzett tanulmányban Otto és csapata nyomon követte az észak-európai hét meteorológiai állomás adatait az elmúlt néhány hónapban, és összehasonlította azokat a meglévő információkkal egy 1900-as esztendő elejéig terjedő időtartamra vonatkozóan.
“Felfedeztem, hogy a távoli északi sarkvidéki meteorológiai állomás a történeti nyilvántartásában eddig példátlanul rögzítette a jelenlegi hőhullámot” – magyarázta a jelentést a tanulmány egyik szerzője, Geert Jan van Oldenborgh, a Holland Meteorológiai Intézet kutatója.