Kis híján dobott egy hátast a CNN utazó séfje, Anthony Bourdain, amikor Bábel István elé rakta a félméteres rántott húst. A Parts Unknown budapesti epizódját ugyanis a Rákospalotai Pléh Csárdában forgatták. Bábel István, vagyis Pista, nem csupán kerületünkben, de lassan már az egész világon fogalom. A hatalmas méretű ételeket készítő, hatalmas humorú és szívű vendéglátós – a legjobb értelemben véve – tudja, hogyan és mivel kell etetni az embereket.
Vadas, szalontüdő, cigánypecsenye, rántott hús, göngyölt hús, rántott zöldségek, babgulyás, máglyarakás – és ez az étlap kínálatának csupán az a fele, ami a palatáblára kifér. A Pléh Csárda 4 fős legénységét a tulajdonos, Bábel Pista igazgatja. Közben süt egy “kis adag” húst, lekezel a törzsvendégekkel, elintéz néhány telefont, és kikérdezi az üzletvezetőjét, Viktort, hogy mi újság várandós feleségével. Egy pillanatra sem áll meg. – Pistához Londonból és Ottawából is visszajárnak. Világhírű volt ő már azelőtt is, hogy a CNN felfedezte. Ha elfogadnak egy tanácsot:
Kólát ne kérjenek tőle, mert akkor nem lesznek jóban – tanácsolta kacsintva munkatársunknak az egyik törzsvendég, aki egy cipó méretű göngyölt hússal birkózott éppen. Végszóra odalépett hozzánk az emlegetett tulaj is. Bábel Pistánál ekkora egy adag hús Bábel Pista hatalmas adagjai világhírűek. A Pléh Csárdába Amerikából is visszajárnak. – Almuska vagy málnaszörp? – tette fel a kérdést, kezében két hatalmas pohárral. – Az almuskát kifejezetten az én kérésemre kezdték el újra gyártani, 50 év után. Ez is hazai. Ami csak lehet, az nálam magyar alapanyagból készül. Az ízekre és az adagokra itt az elmúlt 27 évben még senki nem panaszkodott! – nevetett a hatalmas húsok mestere, aki legalább 500 féle étel receptjét fújja fejből.
[LAPOZAS]– Annyit tudok a szakmáról, hogy már azt is tudom, mit nem tudok. A nagymamámtól tanultam főzni, az első ételt 8 éves koromban készítettem abból, amit otthon találtam. Volt benne krumpli, szalonna, kolbász, paprika. Még apám is azt mondta, hogy jó lett, csak egy kicsit túlfőtt. Bábel István szakmai körökben is komoly elismerésnek örvend, hívták már tanítani is, törzsvendégei között pedig sok művész, politikus, de még egyházi méltóság is van. Számára azonban a vendégek között nincs különbség. Soha nem fogad el borravalót és a maradékot is mindig elcsomagolja vevőinek. – Nem pocsékolunk! – emelte fel az ujját, majd elmesélte, hogy a gasztronómiának egy másik ága is érdekli: nemsokára saját fűszerezésű kolbásszal jelentkezik a piacon. – Van egy adottságom, amit nem lehet tanulni, jó az ízmemóriám, pontosan tudok rögzíteni – magyarázta, majd felpattant, és gyorsan váltott néhány szót az éppen betérő színművésszel, a Szomszédokból megismert Éless Bélával, aki szintén visszatérő vendége.
Amíg beszélgetnek, a mellettünk ülő társaságtól megtudtuk, hogy ők négyen szoktak egy adagot rendelni. – 25 éve járok ide, de még mindig lenyűgöz a 75 dekás rántott szelet és az egyéb finomságok. Ha itt valaki meg tud enni egy ültő helyében egy itteni normál adagot, az ember a talpán – summázta a visszajáró Zelember Tibor, és valóban: Bábel Pista pompás lakomáját mi is kipróbáltuk. Egy adagon osztoztunk ketten, és mégvacsorára is maradt.