Rendezett világban élünk, mindennek meg van a helye és igyekszünk odafigyelni, hogy a környezetünkben ne legyen rendetlenség. Azonban úgy tűnik, ez csak azért van így, mert ezt tanították nekünk. A rend átláthatóvá teszi a környezetünket, így tudjuk, minek hol a helye. A tudósok szerint azonban ez nem így van.
A rendrakással sokszor csak még nagyobb rendetlenséget kreálunk. Amikor új ruhát veszünk, már alig tudjuk betenni a szekrénybe. Ha a régi fölösleges ruhákat kidobjuk, akkor a környezetnek ártunk.
A rendetlen emberekről mindenki azt gondolja, hogy lusták, pedig ez nem igaz. Csak nem foglalkoznak olyasmivel, ami szerintük fölösleges, mert átlátják a káoszt. Ez nem azt jelenti, hogy rendetlenségben kell élnünk, de sokan túlértékelik a rendet és azokat akik nem tartják ezt olyan fontosnak lebecsülik.
Kathleen Vohs, az University of Minnesota Carlson School of Management doktora, kutatása szerint a rendetlenség kreatívabbá teszi az embereket. A kutatás alatt 48 embert osztott két csoportra, mindenkinek adott egy pingpong labdát és azt kérte, hogy találjanak új felhasználási módokat. Az egyik csoport tagjai, egy rendezett szobába kerültek, a másik csoport tagjai egy rendetlenbe. A rendetlen szobában lévő emberek sokkal innovatívabbak voltak.
A kutatás azt bizonyította, hogy a rendetlen helységben lévő emberek kreatívabbak és a könnyű megoldásokat is észreveszik, nem bonyolítják túl a dolgokat.
A rendetlenséget már régebben is sokan a zsenialitással kötötték össze. Albert Einstein, Roald Dahl, JK Rowling is rendetlen környezetben alkotott.
A rendetlenség tehát nem föltétlenül gond, sokszor kreativitásra ösztönözhet. Így ha a szeretteink nem pakolnak el mindent, ha az íróasztalon semminek nincs helye, ne veszekedjünk, van akinek jót tesz a rendetlenség.
