Zavarba ejtő, olykor ijesztő, amikor az elme pallérozottsága faragatlansággal párosul, de ez igazán veszélyessé csak hatalmi pozícióban válik.
Nincs azzal probléma, sőt, néha kimondottan szükséges, helyénvaló, ha közpénzen fenntartott, működtetett szervezetek "átvilágítódnak". Azzal sincs baj, hogy az átvilágítást követően bizonyos változtatásokat eszközölnek. Baj akkor van, ha a házba ajtóstul rontva utólag kapcsolnak lámpát: előbb tönkreteszik, ellehetetlenítik, aztán átvilágítják... Baj akkor van, ha háttérben meghozott politikai döntéseket tessék-lássék egyeztetésekkel próbálnak utólagosan demokratikusnak álcázni.
Benne van a pakliban
A Magyar Tudományos Akadémiát körülvevő látszólagos állóvízbe hónapokkal ezelőtt dobott kavicsot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, de a hullámok most csaptak igazán magasra. Kormányzati tervek szerint ugyan többet fordítanának kutatás-fejlesztésre, cserébe csorbítanák az MTA eddigi – viszonylagos – gazdasági szabadságát: a finanszírozási rendszer megváltoztatásával a kutatóintézeti hálózat tulajdonképpen kikerülne az akadémia égisze alól, financiálisan a kormány által létrehozni szándékozott alapítvány irányítaná. Ugyanakkor a kiszivárgott információkból kitűnik, hogy az elképzelés kidolgozói a természettudományos kutatásokat preferálják, míg például a közgazdaságtannal, vagy éppen szociológiával, filozófiával foglalkozó kutatók, kutatócsoportok sorsa bizonytalan.
HirdetésPersze, jogosan merül fel a kérdés: miért ne mondhatná meg az állam, a kormányzat, hogy mire és mennyi pénzt ad az ország tudományos elitjét tömörítő testületnek? A praktikus válaszok mellett elviekben sincs hiány. Nem illik. Nem elegáns. Jobb helyeken nem szokás. Rossz emlékeket ébreszt.
Meglehet, hogy az MTA rosszul gazdálkodik a rendelkezésére álló forrásokkal (például havi bruttó 800 ezer forintot fizet másodállásban végzett tudományos tanácsadásért). Előfordulhat, hogy az MTA rosszul kommunikál, hiányosan tájékoztatja a közvéleményt a tevékenységéről (például mert egyes akadémikusai belekényelmesedtek pozíciójukba). Benne van a pakliban, hogy az akadémiai tagság részben sógor-koma alapon szerveződik. Elképzelhető tehát még az is, hogy a kormánynak alapvetően igaza van MTA-ügyben.
Ugyanakkor ma Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia a társadalmat legkevésbé megosztó köztestület.