Erik Berne: Szépnek lenni – ez nem anatómia kérdése, hanem a szülői hozzáállásé (1. oldal)

Erik Berne – a pszichológiai programozás elvének és az emberi játszmákhíres megalkotója. Ezek alapja a  tranzakció-analízis, amit jelenleg is kutatnak szerte a világban.

Berne hite szerint, minden ember öt éves koráig alakítható (programozható), utána már mindenki a személyiségének (a programozása forgatókönyvének) megfelelően fog élni.

A mostani cikkünk a híres pszichológus azon idézeteiből áll, hogy az agyunk hogyan is programozható.

1. Forgatókönyv – ez egy fokozatosan kialakuló életút, mely már kora gyermekkorban elkezd formálódni, főleg a szülők befolyásának köszönhetően. Ez egy erős pszichológiai impulzus, amely a saját sorsa irányába löki az embert, nagyon sok esetben a személy ellenállásától vagy szabad választásától (akaratától) függetlenül is.

2. A gyermekkor első két évében főleg az anya programozza a gyermek viselkedését és a gondolatvilágát. Ez adja meg a forgatókönyv alapját és kezdetét, azaz az „elsődleges protokollt” ami meghatározza, hogy mi legyen belőle „kalapács” vagy „üllő”.

3. Mire a gyermek betölti a hat éves kort, az életterve már kialakul. Ezt jól tudták már a középkorban a papok és tanítok, akik azt mondták: „Bízzátok rám a gyermeket hat éves koráig, aztán visszavehetitek”. Egy jó óvodapedagógus előre látja, hogy milyen élet is vár a gyermekre, legyen az boldog vagy boldogtalan, a gyermekből győztes vagy vesztes lesz.

4. A jövőre vonatkozó tervek elsősorban a családi útmutatásokon alapulnak. A legfontosabbak ezek közül nagyon gyorsan felismerhetők, már az első beszélgetés alkalmával, amikor a terapeuta megkérdezi: “Mit mondtak neked a szülők az életről, amikor még kicsi voltál?”

5. Minden egyes parancsból – legyen az bármilyen célzatú is – a gyermek megpróbálja levonni a következtetést. Így programozva be saját élettervét. Ezt nevezzük programozás elméletnek, azaz hogy milyen hatással van a parancs a kialakult jellemre.

A szülők kívánságait a gyermek parancsként éli meg, ami kihatással van az egész életére, hacsak nem következik be valamilyen drámai esemény vagy körülmény. Csak nagy megrázkódtatások – például egy háború vagy az, hogy a szülők nem fogadják el élete szerelmét – képesei arra, hogy felszabadítsák a programozás alól.

Megfigyelések azt bizonyítják, hogy az élettapasztalat vagy egy pszichoterápia adhat még ilyen fajta felszabadultságot, de ezek sokkal lassúbbak.