Organikus gyepgondozás
Az természetbarát módra művelt pázsit nemcsak vegyszermentes, hanem gyakran olcsóbban is fenntartható, mint a hagyományos. (Fura, hogy hagyományosnak nevezzük a vegyszereset, holott komposzt előbb volt, mint műtrágya.) Az organikus gyepművelés nem csupán inputban és outputban gondolkodik (ennyi és ennyi kiló fűmag + műtrágya + gyomirtó + locsolás = gyep), hanem folyamatokban, kölcsönhatásokban. A talajlakó baktériumok, giliszták, ízeltlábúak együttesen teszik élővé a talajt, amely aztán kedvez a pázsit növekedésének – így válnak egyetlen nagy, lüktető életközösséggé a talpunk alatt. Ha megfelelően gondoskodunk róluk, akkor dúsan fog zöldellni a gyep a kertünkben. Néhány tipp:
1. Ha valaki csak nitrogénnel kezeli a gyepet, az olyan üres kalória a talajlakó élőlények számára, mint a fehér cukor az embernek. Helyesebb tehát komposztot alkalmazni, amely gazdag tápanyagforrás a különféle organizmusoknak.
2. Nem szabad a füvet túlságosan rövidre nyírni, mert az óriási stressz elgyengíti a növényt, amitől kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. Egyszerre legfeljebb a fű harmadát vágja le. A magasabb szálú, legalább négy-öt centis fű hosszabb gyökeret növeszt, amellyel több tápanyagot képes felszívni, és mivel mélyebben is eléri a vizet, ritkábban igényel öntözést – elég hetente kétszer, nem kell mindennap. Egyúttal sűrűbbre nő a pázsitszőnyeg, elveszi az életteret a gyom elől. Az öt-hat centis fű nő a leggyorsabban.
3. A csorba fűnyíró tépi a füvet, nem pedig vágja. Szezon elején érdemes megéleztetni a kését, illetve mindig, ha azt látja, hogy nem sima a vágásfelület, hanem borzolt.
4. Ha olyan a gépe, amely egészen finomra aprítja a lenyírt füvet, azt nyugodtan a gyepen hagyhatja. Bízza a gyep élővilágára az eltakarítását, talajba való bedolgozását. Időnként persze ellenőrizze a fű tövét, mert az elszáradt, levágott növényi részekből sűrű gyepfilc alakulhat ki, amelytől befülled a talaj, és ez melegágya a kórokozóknak. Megoldás a rendszeres gyepszellőztetés. Ugyanígy szellőztetésre van szükség, ha foltokban besárgul a gyep, illetve annyira összeszikkad, megtömörödik a talaj, hogy egy ceruzát nem tud teljes hosszában leszúrni. A szellőztetéssel új légjáratokat alakít ki a talajban, amelyeken könnyebben lejut a csapadék is, nem szívja fel a gyepfilc a nedvességet. Ettől máris gyorsabban nő a fű, és megint csak nem kellett vegyszert használni. (Kánikulában viszont nem szabad bolygatni a gyepet.)
5. Ne megszokásból öntözzön, hanem a gyep valós igénye szerint. Ha a fű fáradtzölddé vagy kékeszölddé válik, a fűszál hosszában összepöndörödött, vagy sokáig meglátszanak a lábnyomok a pázsiton, itt az ideje egy alapos esőztető locsolásnak. A szakemberek szerint ez négyzetméterenként harminc litert jelent, amit nehéz locsolás közben megbecsülni. Érdemes tehát először egy kiválasztott részen tesztelni, hogy az előírt vízmennyiségtől milyen lesz a gyep: akkor elég, ha még nem válik süppedőssé, főleg nem tocsogóssá. A locsolást mindig kora reggel végezze, mert ha este nedves marad a fű, az fokozza a gombásodásra vagy más megbetegedésre való hajlamot. Erős napsütésben nem szabad locsolni, mert a vízcseppek megannyi nagyítólencseként fölerősítik a napsugarakat, és emiatt megégnek a fűszálak.
