Az anya-fia kapcsolat egy semmihez sem hasonlítható kötelék (2. oldal)

A szófordulatai, a reakciói…Néha egy az egyben viszont látom az 5-6 éves kori énemet. A fiút viszont “fel kell fedezni”! Ha nem lenne fiam, fogalmam sem lenne, melyik csapatba igazolt Cristiano Ronaldo, de nélküle nem láttam volna Bud Spencer teljes filmes életművét sem. De nem látnám azt a kettősséget sem, hogy a kiskamasz nem akar puszit adni elbúcsúzáskor, és cikinek érzi megfogni a kezem az utcán, de otthon, mikor senki sem látja, hajnalonként még mindig előfordul, hogy bemászik az ágyunkba. Nem tudnám azt sem, hogy a baráti társaságban szabadszájú, flegma gyerek otthon azért még kéri az esti mesét, és lefekvés előtt a “jó éjt ölelést”. Az igazság az, hogy a lányok és anyukáik által sokszor “rossz fiúknak” vagy “csibésznek” nevezett gyerekek az álarcuk mögött érzékenyek, sérülékenyek. Azt a rengeteg szeretetet, amit most tőle kapok, egy nap majd a feleségének, és a gyerekének, gyerekeinek adja majd. Ez sokszor eszembe jut, hogy ha majd eljön ez az idő, ne álljak az útjába. Addig is szeretném úgy szeretni, hogy amikor majd eljön az ideje, ő is teljes szívével tudjon a családja felé fordulni. Hálás vagyok a sorsnak, hogy fiam (is) született.”