Radnóti Miklós
Apámhoz az égbe
Apám ott fenn az égbe!Gondolsz-e néha rám?Mert én sokszor bámulva a légbe…Elgondolom, hogy milyen kár…Hogy ily korán meghaltál… Apám!
Sokszor, ha az élet rögös utjain,Abba a gyakran emlegetettGöröngyökbe botlik meg lábam…Elgondolom, hogy milyen kár…Hogy nem vagy velem… Apám!
Ha az élet zajgó tengerén -Irányitó, erős kéz kellene…Hányszor, de hányszor megcsókolnámA te jóságos, dolgos, de sajnos már holt kezed,Elgondolnám közben, hogy milyen kár…Hogy árván hagytál - Apám!