Néha olyan helyen találunk nagy életigazságokat, ahol nem is várnánk. Valamelyik nap kimentem a temetőbe a keresztanyám sírját rendbe tenni. Ahogy ott dolgoztam, felfigyeltem egy sírfeliratra, ami mindeddig elkerülte a figyelmemet.
Nagyon nehéz volt úgy végigolvasnom, hogy ne csorduljanak ki a könnyeim, mert annyira igaz, hogy az mintha csak a szívemből szólna, nagyon nagy igazság az emberi sorsról!
Biztos vagyok benne, hogy sokan egyetértenek majd:
Vándor!
[ ]Ha e kertben jársz, tekints e sírkőre,És amit olvasol, tartsd meg emlékedben.Ami te vagy most, az voltam egykor én is,S ami én vagyok most, az fogsz lenni te isMivel e világon, minden múlandó…
dúsgazdag s koldus egyaránt halandó.Bármivel bírjál, mind e földön marad,Tégy hát jót tehetséged szerint életedbe,mert csak tetteid kísérnek a mennybe.
Végső soron mindannyiunkra ugyanaz a sors vár, ami közös a gazdagban és a szegényben. A rangosban és a munkásban. Csak sajnos sokan elfelejtik…
Éppen azért vannak ezek a nagy igazságok, hogy figyelmeztessenek minket arra, hogy létünk mulandó, és ezt sehogyan sem kerülhetjük el. Azt az időt kell értelmesen, tartalmasan eltöltenünk a földi létben, amely nekünk adatott.
Aki erre képes, annak az élete értelmet, tartalmat nyer, aki azonban csak üres, felszínes életet él, az tartalmatlanságba vész..
Egyetértesz? Akkor ne felejtsd el megosztani, hogy mások is elgondolkodhassanak rajta!
A kép illusztráció
