A metszés időpontja függ az éghajlattól valamint a rózsa fajtájától. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a metszést tavasszal kell elvégeznünk, akkor, amikor már nem kell számítani fagyokra. Ott, ahol enyhébb a tél, februárban elvégezhetjük a rózsa metszését, viszont ott, ahol fagyosabb a tél, érdemes várnunk kicsit, március-áprilisig.
A nagy öregek azt mondják, hogy a rózsa metszése egybe esik a Forsythia virágzásával, de érdemes nézni a rózsán található levélrügyeket, ugyanis, ha a vesszőkön lévő dudorok megnőnek és bepirosodnak, akkor elérkezett a rózsa metszésének ideje. Mindig nyugalmi időszakban kell elvégezni a rózsa metszését, ha a növény korán virágzik a tavalyi vesszőkön, akkor csak virágzás után végezzük el a metszését.
A rózsa metszésének legnagyobb célja az, hogy tápanyagellátás sokkal egyenletesebb és jobb legyen. A tápanyagok mindig a csúcs felé törekszenek, metszéssel viszont irányíthatjuk az áramlást, elérhetjük, hogy a legmegfelelőbb rügyek hajtsanak ki. A rózsa mindig alulról újul fel, éppen ezért a fiatal tőhajtásokat érdemes meghagynunk.
Ha jól végezzük el a rózsa metszését, akkor nagy esélyünk lehet arra, hogy a többször virágzó fajták nyáron intenzívebben virágozzanak. Az egyszer virágzó fajták esetében pedig elérhetjük, hogy alakjuk szebb legyen és a tavaszi virágzás gazdagabb legyen.
Nemcsak rózsa metszésénél, hanem minden metszés esetén figyelni kell arra, hogy éles, fertőtlenített metszőollót használjunk. A metszési felület sima legyen, így könnyebben gyógyul a növényünk. A metszés helye ne legyen se túl közel, se túl távol a szemhez és ne is lejtsen a szem felé.
[LAPOZAS]
A bokros növekedésű és vadrózsák nagyméretűek, kiterjedt bokrot alkotnak, néhány év alatt elérhetik a 2,5-3 méteres nagyságot is. Mindkettő esetében igaz, hogy erős és hosszú hajtásokat képeznek, metszéssel érdemes megritkítani a rózsabokrokat, így a következő évben gazdagabban fognak virágozni. Az idősebb, 2-3 éves hajtásokat közvetlenül a tövüknél metsszük le. Ha kevés a hajtás, azzal serkenthetjük a töveket, ha erősen visszavágjuk, egészen a fás részig, majd jól megtrágyázzuk őket.
Ezek a rózsafajták hajtásonként több virágot hoznak, természetüknél fogva erősebb növekedésűek, nem kell annyira visszavágni őket, mint a teahibrid fajtákat. Általában a hajtásokat fele, vagy kétharmad magasságig érdemes visszametszeni, az elhalt részeket viszont tőből ki kell vágnunk. A több éves, vastagabb, száraz részeket ágvágóval vágjuk le. A növény belsejében található felesleges hajtásokat is el kell távolítanunk teljesen, ezt azért kell megtennünk, mert a túl sűrű bokor kevesebb virágot hoz, ha kevesebb fényt kap.
Gyengébb növekedésűek, kevésbé nagyméretű bokrot alkotnak, éppen ezért érdemes erősen visszavágni őket. A teahibridek vesszőit 15-20 centiméter hosszig kell visszametszeni. Emellett azonban vegyük figyelembe a növekedési erélyt, a gyengébb vesszőket erősebben, az erősebbeket kevésbé kell visszavágni.
A futórózsák évente 2-3 métert is nőhetnek, éppen ezért nem kell minden évben megmetszeni őket. Az idősebb, erősen felfásodott ágakat el kell távolítanunk, hogy teret adjunk az új hajtásoknak, a hosszú hajtások végét pedig csak egy kicsit kell visszavágnunk.