Ön eltudná azt ma képzelni, az Orbán-rendszerében, hogy egy baloldali-marxista nézeteket valló drámaíró ünnepelt legyen Ma Magyarországon és esténként nagy sikerrel játsszák a színházak a darabjait, ahogy a jobboldali Csurka István befuthatott a Kádár-rendszerben, mint elismert művész?
Elöljáróban annyit, hogy azért nem könnyű összehasonlítani, egy egypárti diktatúrát, tehát a Kádár-rendszert, egy “egymonopolpárti, többpárti- hibridrezsimmel”, amilyen az Orbán-rendszer.
Azonban, mint minden nem demokratikus rezsimben vannak játékszabályok: a Kádár-rendszerben igen csak nagyvonalú volt: aki nincs ellenünk, az velünk van. Magyarul ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy lehettél te bigott jobboldali, nacionalista, konzervatív vagy épp kereszténydemokrata, ha nem voltál politikailag aktív simán érvényesülhettél, mint értelmiségi.
Az Orbán-rendszer játékszabályai ennél lényegesebben kirekesztőbb: aki nincs velünk, az nincs. Magyarul ha nem vagy fideszes, hanem baloldali vagy, liberális, ne adj Isten zöld, akkor bizony te nem fogsz tudni érvényesülni és tök mindegy, hogy politikailag aktív vagy vagy sem.
Persze erre nem csak a bevezetőbben taglalt Csurka István példáját hozhatnám. Ott van kapásból Nemcsák Károly, aki nem egyszer volt a Fidesz arca, a Kádár-rendszer ikonikus sorozatának, a Szomszédoknak mégis főszereplője lehetett. Ma pedig nyíltan megírják, hogy az Orbán-rendszer kultúrharcot vív: minden nem fideszest ki kell söpörni.
Persze a Kádár-rendszerben, a régi MTV-ben és közrádióban simán dolgozhattak jobboldaliak is, erre a legjobb példa az a Stefka István, aki a Pesti Srácok fidesz-média főszerkesztője. Stefkát ráadásul a Kádár-rendszerben, 1982-ben ki is tüntette Horváth István belügyminiszter. Ön eltudná azt képzelni, hogy egy baloldali újságírót Orbán-rendszerében kitüntessenek?
Simán lehetett Antall József múzeum igazgató a Kádár-rendszerben, vagy Orbán Viktor ösztöndíjas joghallgató. Elképzelhetetlen lett volna, hogy a politika beleavatkozzon abba, hogy a Magyar Tudományos Akadémián a tudósaink mit kutassanak.
Schmitt Pál, aki a Fidesz köztársasági elnöke lett, a Kádár-rendszerben simán lehetett a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, az Orbán-rendszerben meg tűzzel-vassal irtják azokat a sportvezetőket, akik nem a Fidesz politikusai.
Széles, Demján, Csányi mind-mind a Kádár-rendszerben kezdhették meg a gazdasági tevékenységüket, az Orbán-rendszerben egy baloldali üzletembernek pontosan tudjuk mennyi esélye van a sikerre: adóhivatal, ÁSZ meg ÁENTSZ meg kitudja még milyen hivatalok vegzálásának van kitéve.
Szóval, kedves magyarok, a helyzet az világos: a Kádár-rendszerben az értelmiség az szabadabban boldogulhatott, mint az Orbán-rendszerben. Nem véletlen, hogy a Fidesz támogatottsága az értelmiség körében megcsappant.
Mert beteg rendszer az, ahol a boldogulás záloga nem az, hogy milyen teljesítmény nyújt valaki a szakmájában, hanem az, hogy hány centire van a vezető párt s@ggétől. S, ha azt gondoljátok, hogy emiatt majd a történet írás ezt a kort nem fogja aljasnak megírni, tévedtek. Mert a valódi krónikákat soha nem az aktuális kor pénzért megvett propagandistái írják.
Nos kedves olvasónk, oszd meg ezt a posztot, ha szerinted sem normális a Fidesz mindent leuralni ígyekvő politikája, hogy mindenki lássa, ez keményebb, mint a Kádár-rendszer.