Kevesen ismerik a magassarkú cipő történetét azonban tény, hogy a nők nagy előszeretettel hordják, annak ellenére, hogy nem kimondottan kényelmesek. A férfiak számára teljesen érthetetlen, hogyan képesek a nők ezt a kényelmetlenséget elviselniük… Állítólag a magassarkú cipő a nőiesség egyik legfontosabb tartozéka, bár ezt biztosan sokak vitatják!
Ebben a cikkben megismertetjük a magassarkú ciőpő történetét és mutatni fogunk néhány extrém példát:
Vajon, honnan ered a magassarkú cipő viselete?
Az ókori görögök a szerelem és szépség istennőjét, Aphroditét már magasított talpú cipőben ábrázolták, ezzel akarták jelezni isteni mivoltát. A magas sarok, pontosabban egyelőre a magas talp térhódítására azonban a középkorig kellett várni. Mint tudjuk, akkoriban minden szennyvizet, piszkot, hulladékot az utcákra öntöttek ki, a magas talp kezdetben a sárban járás megkönnyítése céljából készült. A velencei kurtizánok fedezték fel először, hogy a magas talp meghosszabbítja, királynőivé magasítja a termetüket. Úgymond tisztességes nő 1553-ban húzott a lábára először hivatalosan magassarkút, ő pedig Medici Katalin volt, II. Henrikkel történő esküvőjekor. Persze ez messze nem olyan volt, mint a most kapható lábbelik, de már hasonlított rá. Azt valószínűsítik, hogy a magassarkú cipőt egy ismeretlen olasz mester készítette, némi francia segédlettel.
Az évszázadok múlásával a magassarkú cipő a jómód jelévé vált és ekkor már férfiemberek is elkezdték viselni. A következő évszázad elhozta a nemek harcát, hiszen a XIX. századik a férfiak is előszeretettel hordták a magassarkú cipőt, azonban ezt a csatát mégis a hölgyek nyerték meg. A magassarkú cipő igazából a második világháború után hódított teret magának, ekkor már elfoglalta méltó helyét a divatvilágban.
Most nézzünk néhány elmebeteg magassarkú cipőt, amit csak a legelvetemültebb nők hordanak: