Földünk újra és újra képes olyan meglepetéseket okozni, amik valósággal sokkolják az embert. Emitt mintha tűzijáték lenne, amott ezüstösen fénylő halrajok örvénye, megint máshol pedig olyan bástyák, hogy az ember azt hihetné, óriások játszottak ott hajdanán.
A Ketkes.com szerkesztősége összegyűjtött 20 érdekességet, amik mindegyike arról tanúskodik, hogy a természetnek van a leggazdagabb fantáziája a világon.
A piszkos vihar (vagy más néven vulkáni villámlás) akkor alakul ki, amikor egy vulkán kráterében vihar keletkezik.
A kutatók szerint ezeknek a rejtélyes köröknek a kialakulásához a termeszek „ténykedésének” van köze.
A hajdanvolt észak-írországi vulkánok kitörésének eredményeként több tízezer bazaltoszlop keletkezett szorosan egymás mellett.
Meglehetősen ritka jelenség a lencsefelhő. Ezt a képet az USA-beli Georgia állam északi részén készítették.
Egy évben 140-160 napon jön létre, amikor akár 10 órán keresztül is tart a fényes villámlások sorozata, aminek eredményeként a villámok akár óránként 280-szor is lecsaphatnak.
Minden évben körülbelül 43 millió rák indul el a szárazföldről az óceán felé, hogy lepetézzen. A helyi hatóságok ilyenkor hetekre lezárják az utak többségét, hogy senki és semmi ne zavarja a rákok tömeges vándorlását.
A Nagy Kék Lyuk egy hatalmas víz alatti víznyelő Belize partjai mentén. Átmérője 300 méter és 124 méter mély.
Az undulatus asperatus, másik nevén kevert hullámfelhő. Ezt a misztikus megjelenésű felhőt csak nemrég vették fel a felhők katalógusába a meteorológiával foglalkozó szakemberek.
Ez egy sós tó, melyet forró források táplálnak és az egyetlen hely, ahol a kis flamingó állandóan nagy számban előfordul.
A Kanadában található Kliluk-tó (más néven Foltos-tó, Pöttyös-tó) a világ egyik legmagasabb magnézium-, kalcium- és nátrium-szulfát koncentrációjú tava.
Egy 1971-es geológusok által elkövetett hiba miatt a földgáz még mindig ég, immár 46 éve folyamatosan.
Ezek a szokatlanul szabályos, csaknem gömb alakú, vagy lekerekített sziklaalakzatok az erózió következtében jöttek létre a tengerparton.
A kanadai Ábrahám-tó arról híres, hogy télen a tó mélyében keletkezett gázok felfelé törnek, és mielőtt elérnék a felszínt, jégbe fagynak.
A tavak és tengerek nyugodt víztükrén, amikor azt még csak hártyajég borítja, hirtelen (körülbelül mínusz 22 fokos) lehűléskor, csodálatos alakú jégkristály-képződmények jönnek létre.
Akár 50 ezer seregély is összegyűlhet egy hatalmas rajban. Ez a jelenség hatalmas morajjal jár.
Ebben az kihalt, amerikai völgyben egy egészen különös jelenség figyelhető meg, ugyanis a különböző méretű kődarabok mindenféle segítség nélkül mozognak előre úgy, hogy közben nyomot hagynak maguk után.
A japán partoktól nem messze a gömbhalak hímjeinek fáradságos munkájával jönnek létre azok a szabályos kör képződmények, melyeken szabályos barázdákat is találunk. Mindezt a műalkotásszámba menő alkotást azért hozza létre ez a kis halacska, hogy a nőstény egyedeket magához csalogassa.
Ezek a lepkék több ezer kilométeres utat tesznek meg hatalmas rajokban az USA kanadai határától a mexikói határig.
Azokon az éveken, amikor Chilében több eső esik, mint általában, az Atacama sivatag virág és fűtengerben úszik.
Ezek a felhők meglehetősen ritkán láthatóak, jellemzően a trópusi éghajlatokon jönnek létre erős trópusi ciklonok hatására.
Egyes fitoplanktonok foszforeszkáló kék fényt bocsátanak ki, mely “csillagszőnyeget” alkot a víz felszínén.
Ez annak a következtében jöhet létre, hogy az eukaliptusz foltokban dobja le magáról a kéregdarabjait. Aztán az idő előrehaladtával a különböző darabok alatt a fa színe kékké, lilává, narancsszínűvé, majd pedig sötét bordóvá válik.
Májustól júniusig sok milliárd szardínia vándorol északra a Dél-afrikai Köztársaság keleti partjaitól.