Ma egy érdekes és tanulságos történetet hoztunk el nektek.
Sok sok évvel ezelőtt egy Japán faluban élt egy öreg, okos szamuráj. Egy napon meglátogatta őt egy fiatal harcos, aki nagyon rossz ember volt.
A fiatal férfi szeretett kihívóan viselkedni harc közben, mindent megtett azért, hogy az ellenfelét felidegesítse és, hogy az elveszítse a türelmét, mert így az ellenfél sokat hibázott és számára biztos volt a győzelem.
A fiatal harcos kezdett az öreg szamurájjal is hasonlóan viselkedni, köveket dobált rá, szidta, gúnytűzött belőle azért, hogy legyőzhesse.
A szamuráj nem reagált a dolgokra, folytatta a megszokott gyakorlatokat, ügyet sem vetett a szemtelen fiatal harcosra.
Egy idő után a fiatal harcos már feladta és nem várta, hogy a szamuráj reagáljon a provokálásra.
A szamuráj tanoncai csodálkoztak a tanítójuk viselkedésén és a következőt kérdezték tőle:
– Miért nem reagáltál a provokálásra? Talán azért mert féltél attól, hogy elveszíted a harcot?
A szamuráj azt válaszolta:
– Amikor valaki ajándékot akar adni neked, de te nem fogadod el, akkor kié marad az ajándék?
– Azé marad aki neked akarta ajándékozni, válaszolta az egyik tanonc.
– Ugyanez történik azokkal a rossz dolgokkal is amit nekünk címeznek. Ameddig te nem veszed át, nem foglalkozol vele addig a rossz dolog is annál az embernél marad aki neked akarta adni.
