Több ezer éves katakombák, mesterséges alagutak, és egy komplett elveszett világ lehet odalenn? És egy magyar piramis?
Ókori város, és katakombák
Budapest alatt régóta meg a pletyka, hogy egy óriási, földalatti világ rejtőzik méghozzá egy ókori város formájában. A hír igaz: valóban vannak olyan rejtett járatok, csatornák és alagútszakaszok, melyek egy egykoron álló, sok-sok ezer évvel ezelőtti világhoz tartoznak.
Ez rengeteg találgatást is szült az elmúlt években: mi történik, hogy egyszer valahol a talaj kiázik, és egyszerűen beszakad?
A világ számára láthatóvá válik az, ami a főváros alatt volt mindvégig elrejtve?
Sok elmélet és mérés szerint egy teljes egészében megmaradt városrészt találhatunk a föld alatt, ami talán egyszer a felszínre is fog kerülni, a budapesti emberek többségének azonban fogalma sincsen erről.
A római korban volt egy város Budapest helyén, amit Aquincumnak hívtak, és a Duna partján lévő területeken helyezkedett el. Később pedig ez a város Alsó-Pannónia központja volt, egészen a IV. század végéig.
Rejtélyes anomáliák az utcán alatt
Az utóbbi éveben egyre nagyobb hírverést kapott az, hogy a város több pontján végeztek méréseket, melyek érdekes anomáliákra mutattak rá.
Ezeket eleinte mérési hibának tudták be, de amikor többek között az óbudai területen sokadjára mérték ugyanazt, már kezdték sejteni, hogy ősi városromok és alagutak hálózata futhat végig a föld alatt.
Ráadásul hihetetlenül értékes leletek lehetnek a mélyben, egyesek szerint még az sem kizárt, hogy ókori kincsek rejtőzhetnek odalenn, ezüst ékszerek, aranyból vert pénzérmék formájában.
A városban, főleg az Óbuda területén történt csőtörések egy része egyáltalán nem véletlen, és nagymértékben köze van hozzá a városrész alatt húzódó anomáliáknak állítják egyes szakemberek.
A római kori város épületei, és macskaköves utcái akár a felszínre is kerülhetnek, ugyanis a rengeteg csőtörés következtében kimossa a víz a talajt az aszfalt alól, ami több helyen beszakadhat a jövőben.
1 km magas piramis a mélyben?
Sokan nem tudják, de kis hazánkban majdnem úgy alakultak a dolgok annak idején, hogy kis híján lett egy hatalmas piramisunk, méghozzá a Gellért-hegyen.
1814-ben merült fel először, hogy nemzeti panteont építsenek a hegy tetejére, Széchenyi 1841-ben pedig egy nekropoliszt képzelt el a csúcson, ahol az elhunyt királyok és nemzeti hősök maradványai előtt lehetett volna leróni kegyeletünket.
