Vagy legalábbis egy olyan felső hatalom, mely rendelkezik a világ sorsa, és annak alakulása felett.
Tudósok, és matematikusok igazolták számításokkal alátámasztva, hogy léteznie kell egy felsőbb hatalomnak, mely a világot formálja.
A nemrég megjelent tanulmány részletesen vezeti le, miért gondolják így. Pusztán matematikával jutottak oda, hogy a különböző egyenleteket, modelleket felhasználva arra a megállapításra jussanak, hogy a világ nem magától olyan, amilyen.
Az ehhez szükséges számításokat egy hatalmas, nagy teljesítményű szuperszámítógép számította ki, miután betáplálták a megfelelő egyenleteket.
Egy ilyen mértékű számítást már az emberke nem tudtak volna elvégezni, és akár évekig is tarthatott volna, ráadásul nem lehetett volna kizárni az emberi hibát, mint tényezőt.
Eredetileg 1978-ban Kurt Gödelben vetődött fel annak a gondolata, hogy a matematikával be lehet egyszer és mindenkorra bizonyítani, hogy létezik-e Isten, vagy sem.
Hogy a világ csupán véletlenszerű biológiai és kémiai reakciókból született, vagy meghatározott céllal hozták létre?
A felvetést sokan kétkedve fogadták, míg a vallás képviselői úgy voltak vele, hogy ez egy remek lehetőség arra, hogy végre az emberiség közelebb jusson ezáltal Istenhez.
Ha ugyanis sikerül bebizonyítani, hogy a világ nem csak véletlenszerű események sorozatának eredménye, hanem a teremtőé.
Dr. Gödel matematikai képletei, és számításai extrém mértékben voltak összetettek, és bonyolultak, de éppen ez volt a legalkalmasabb arra, hogy kiszámítsák vele az emberiség, és a világ teremtésének talán legnagyobb rejtélyét.
Istenről alig tudunk valamit. Azt sem, hogy nőnemű, vagy férfi, esetleg egy nemtelen entitás. Egy konkrét, fizikailag is meghatározható lény, vagy egy amorf szellem, egy megfoghatatlan erő.
A világ teremtőjének meghatározása azért volt mindig is fontos az ember számára, mert bizonyosságot akarunk arról, hogy oka van a létezésünknek, és a világ sem céltalanul jött létre.
A matematikai képletek, és egy szuperszámítógép munkája alapján ez most sikerült. Bizonyíték van rá, hogy Isten teremtette a világot.
Vagyis a világ intelligens tervezés eredménye, a matematikai feketén-fehéren papírra vetett eredményei szerint.
Ax. 1. {P(φ)∧◻∀x[φ(x)→ψ(x)]} →P(ψ)Ax. 2.P(¬φ)↔¬P(φ)Th. 1.P(φ)→◊∃x[φ(x)]Df. 1.G(x)⟺∀φ[P(φ)→φ(x)]Ax. 3.P(G)Th. 2.◊∃xG(x)Df. 2.φ ess x⟺φ(x)∧∀ψ{ψ(x)→◻∀y[φ(y)→ψ(y)]}Ax. 4.P(φ)→◻P(φ)Th. 3.G(x)→G ess xDf. 3.E(x)⟺∀φ[φ ess x→◻∃yφ(y)]Ax. 5.P(E)Th. 4.◻∃xG(x)
Így festenek Gödel egyenletinek egyes részei. Az, hogy valóban bizonyíték van arra, hogy Isten teremtette a világot, rengeteg mindent megváltoztathat.
Az hogy Isten alatt mit rétünk, már valamilyen szinten részletkérdés.
Hiszen Isten lehet egy teremtő erő is, vagy egy jól meghatározható személy is. A legtöbben az előbbit tartják inkább valószínűbbnek.
Az intelligens tervezés nyomait tehát nem véletlenül viseli magán a világ. Valóban meg lett tervezve, és ezen elméleti bizonyítékok szerint az ősrobbanás is egy adott dolog által lett kiváltva, mely talán maga a teremtő lehetett.
Közelebb juthatunk a saját teremtésünk, és a világ teremtésének pillanatához a további kutatások során, így egy napon világossá válik számunkra, hogy honnan ered minden, ami él.