Nem mindenki ismeri azt a különleges történetet, hogy Kern András születése igazi csoda volt. Édesanyja csupán bátorságának és a jó szerencséjének köszönhetően maradt életben a nyilas rémuralom alatt, míg édesapja, a neves magyar artista, színész és humorista, Alfonzó segítségével került vissza a munkaszolgálatból.
„Vitték a Duna-partra, hogy belőjék a Dunába. És akkor azt mondta anyám, hogy neki nagyon fáj a feje. Ott akkor egy rendes nyilas fiú azt mondta, itt a gyógyszertár, menjen, vegyen valamit. Akkor kiállt a sorból, bement a gyógyszertárba, aztán a hátsó ajtón kiment és soha többé nem kellett abba a sorba visszaállnia. Megszökött és ennek következtében vagyok én. Különben nem lennék” – mesélte a szomorú történetet Kern a Tények Plusz stábjának.
„Ki jön haza, mert én most hazamegyek...” – idézte fel az apja történetét a színész, akinek Alfonzó segített hazajutni a munkatáborból.
„Fogott egy fehér lovat, hogy ő azt hazaviszi és annak mentén hazamegy. Akkor egy páran azt mondták apám munkaszolgálatos barátai közül, hogy én is, én is. És hazajöttek. Egy lovat hoztak, azt hiszem, meg is ették menet közben, mert nem volt mit tenni” – emlékezett vissza az apja sorsára. De szerencsére az édesapjának sikerült hazatérnie.
Kern felidézte az édesapjával együtt töltött időt is, főként, mert az mindig is arra terelgette, ahová az ő szíve is húzott: a színészet felé.
Azt mondta, olvassam el a Pál utcai fiúkat, mert az egy jó könyv. Utána azt mondta, olvassam fel hangosan. Akkor felolvastam. Csak egy részét, és ő ott szinte rendezni kezdett engem, hogy hogyan is mondjam ezt vagy azt
– mesélte a színész, aki a mai napig rengeteg fellépést vállal.
„Játszom esténként. Rengeteget. Fiatalemberek szoktak így, hogy havonta 25, 26 estét játszanak végig a 30 napból. Ez nagyon sok” – tette hozzá.
Kern András már 1958 óta színész: a legelső filmszerepét 10 évesen kapta meg. Az 1962-es Ki Mit Tud?-on pedig egy nap alatt megismerte az egész ország.
Én lettem az ország Andriskája. Ezen nagyon sokat röhögtek az osztálytársaim
– nevetett fel.
Nemzedéke egyik legtöbbet foglalkoztatott, legnépszerűbb művésze: kiemelkedő színházi alakításai mintegy 60 filmben és tévéjátékban szerepelt, szinkronhangját az egész ország ismeri, sikeres film- és színházi rendező.
Hálás a közönségnek
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, író, énekes, humorista, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nagyon hálás a rajongóknak a sok éves töretlen szeretetért.
„Köszönöm, hogy ilyen hosszú ideig fenntartották az irántam való érdeklődést, aminek köszönhetően működhetek. Mert ha én senkit nem érdekelnék, biztos nem játszanék ennyiféle szerepet.
Ti nem ülnétek most itt, nem lett volna ennyi film és színdarab és zenék és lemezek, meg sok sok minden, amiből biztos csomó minden nem érdekelt sok-sok embert, de sok meg igen. És ez így mind-mind összerakódik, és kirázódik belőle valami, ami megmarad. Ez nagy boldogság lesz nekem, amikor majd alulról szagolom az ibolyát és érdeklődöm, mi is van itt a földön”.
Az 1962-es Ki mit tud?-on tűnt fel először paródia-számával. Három évvel később a Mi lesz? című amatőr filmjével elnyerte a XIII. Országos Amatőrfilm Fesztivál fődíját.
1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a Vígszínházhoz szerződött, melynek azóta is tagja.
Négy hanglemeze jelent meg, és rendszeresen szerepel a rádióban is.
1976-ban Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 1978-ban Jászai Mari-díjat, 1988-ban Ajtay Andor-emlékdíjat, 1989-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1995-ben Karinthy-gyűrűt kapott. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve MSZOSZ-díjjal tüntették ki.
1997-ben az országos Színházi Fesztivál különdíját nyerte. 2003-ban Kiváló művész elismerésben részesült, valamint a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett.
2004-ben megkapta az Osztrák Művészeti Szövetség diplomáját, illetve a Déri János-díjat. 2007-ben Kossuth-díjjal ismerték el színházi és filmes munkásságát.
Ugyanebben az évben elnyerte a Páger Antal-díjat is. 2010-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki. 2011-ben a Vidor Fesztiválon Életműdíjat kapott. 2012-ben Harsányi Zsolt-emlékdíjban, 2015-ben Vígszínház-díjban részesült.
Kern András egy vele készült friss interjúban elmondta, hogy az édesanyja a rátermettségének és a szerencsének köszönheti, hogy túlélte a nyilasterrort, az édesapja pedig a nagy magyar artistának, és humoristának, Alfonzónak köszönheti, hogy visszatért a munkaszolgálatból.
„Vitték a Duna-partra, hogy belőjék a Dunába. És akkor azt mondta anyám, hogy neki nagyon fáj a feje. Ott akkor egy rendes nyilas fiú azt mondta, itt a gyógyszertár, menjen, vegyen valamit. Akkor kiállt a sorból, bement a gyógyszertárba, aztán a hátsó ajtón kiment és soha többé nem kellett abba a sorba visszaállnia. Megszökött és ennek következtében vagyok én. Különben nem lennék”.
„Fogott egy fehér lovat, hogy ő azt hazaviszi és annak mentén hazamegy. Akkor egy páran azt mondták apám munkaszolgálatos barátai közül, hogy én is, én is. És hazajöttek. Egy lovat hoztak, azt hiszem, meg is ették menet közben, mert nem volt mit tenni”
Díjak
1976 – Hegedűs Gyula-emlékgyűrű | Vígszínház1978 – Jászai Mari-díj1988 – Ajtay Andor-emlékdíj | Vígszínház1989 – Érdemes művész1995 – Karinthy-gyűrű1996 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje1996 – MSZOSZ-díj1997 – Színházi Fesztivál különdíja2003 – Kiváló művész2003 – Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában2004 – Déri János-díj2005 – XIII. kerület díszpolgára2007 – Páger Antal-színészdíj2007 – Kossuth-díj2010 – Pro Urbe Budapest díj2012 – Harsányi Zsolt-díj | Vígszínház2015 – Vígszínház-díj2020 – Ruttkai Éva-emlékgyűrű | Vígszínház2021 – Ajtay Andor-emlékdíj | Vígszínház