Nehéz megmagyarázni, miért volt ott, mert bár három éve ismertük egymást, mindig csak munkatársi kapcsolat volt köztünk, de azóta jobban megbékéltem a halállal.
Alan Graves, 62 éves nyugdíjas értékesítési menedzser, Jean nevű élettársával él Manchesterben, két felnőtt fia van.
1983-ban egy éjjel arra ébredtem, hogy rémálmom volt: a szomszéd leesett a tetőről és meghalt. Szívdobogva ébredtem és csupa veríték voltam, de pillanatokkal később egy férfi hangját hallottam, akit nem ismertem, és azt mondta, feküdjek vissza, majd megmagyarázza az álmot. Bár zavaros volt az egész, szerettem volna megtudni, mit jelent, ezért visszafeküdtem. A hang akkor lassan és értelmesen elmondta, hogy valójában az anyám, Rachel fog meghalni, de nem a tetőről leesve, hanem egy betegségben, miközben körülötte lesz a családja. Megkérdeztem, mikor lesz ez, a hang pedig azt felelte, pontosan három hónap múlva, délután fél 2-kor. Ezután azt mondta, aludjak.
Félelem nélkül merültem újra álomba, de másnap elmeséltem a feleségemnek, Elaine-nek és felhívtam a nővéreim is, hogy elmondjam nekik, amit hallottam. Anyánk Parkinson-kórban szenvedett már négy éve, de elég jól elboldogult magában. A következő három hónapban viszont az állapota rohamosan romlott. Az álomban megjelölt nap előtt azt mondta, meg fog halni, az ágyánál pedig ott voltam a három nővéremmel, a férjeikkel és a bátyámmal. Tudtam, hogy másnap meg fog halni. Másnap 1:15-kor rosszabbodott a légzése, és ő pontosan 1:30-kor, a három hónappal korábban megjósolt időben hunyt el.
