A statisztikákat tekintve Magyarország meglehetősen “leveses” nemzet.
A levesnek nagyon sok haszna van, hiszen mivel nem csak laktatós, könnyen emészthető táplálék, de ugyanakkor folyadék forrás egyszerre.
Főleg Magyarországon rengeteg ilyen “egy tál étel” van, hiszen egy jó tányér babgulyás mellé kinek kell rántott hús, nem igaz?
Viszont, ha nem jól készíted ezeket a húsos leveseket, akkor bizony komoly árnyoldalai vannak, aminek nem ma, hanem 10-20 év múlva fogod “meginni a levét”, viszont az már nem lesz annyira finom…
Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús húgysavat ereszt.
Erre a húgysavra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de irtózatosan káros.
Terheli a vesét, a gyomor működést és mivel savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak kialakulásának, de a legrosszabb, hogy a rákos-daganatos megbetegedések pihe-puha melegágya.
A probléma ott kezdődik, hogy a húst, és az összes összetevőt együtt főzöd meg, benne az összes tápanyaggal ugyan, de a káros húgysavval együtt. Gyakorlatilag, amit nyersz a réven, azt bukod a vámon, hiszen amennyire egészséges, annyira káros is.
Mit tegyél?
A legegyszerűbb, ha megfőzöd a húst, majd annak leöntöd a levét, és újra odateszel egy fazék tiszta vizet a hátralévő összetevőknek, mintha csak egy zöldség levest készítenél. Ha az elkészült, akkor a korábban megfőtt hússal együtt fogyasszátok!
Sokan azt mondják, hogy “de hát attól olyan finom, hogy összefő”. Ezzel nem tudok vitatkozni, viszont táplálkozáskor azt is érdemes figyelembe venni, hogy mi ami, a testünknek is kedvez.
Érdekes, hogy számtalan kultúra van, ahol alapvető, hogy a főtt hús levét leöntik, hiszen tudják, hogy káros, és most már Te is tudod…
Óvd családod egészséget, és a holnapi húsleves, már így készüljön!
Húgysav:
A húgysavról negyven éve még azt gondoltuk, hogy véd a koronária (szív koszorúér) betegségekkel szemben. Aztán minden megváltozott. A hetvenes években több mint ötezer embert vizsgáltak meg és arra keresték a választ, hogy a húgysav érték és a szív-, és érrendszeri halálozás között milyen összefüggés van (NHANES I study)?
Az első nyilvános adatközlés 1995-ben volt, amiből kiderült, hogy ha nőkben a
húgysav szint meghaladja a 416 mikromol/l értéket, a szív koszorúér betegség talaján kialakult
halálozás négyszeresére nő azokhoz képest, akiknél a húgysavszint 260 mikromol/l alatt van.
A férfiak vonatkozásában ez az összefüggés ennyire nem volt riasztó, de náluk is 77%-kal nőtt meg a halálozás a normális húgysav szintűekhez képest (a hölgyeknél a növekedés mértéke 400% volt).
Ezt követően került sor a Rotterdam vizsgálatra, melyben szintén majdnem ötezer ember vett részt, és itt is azt a tanulságot vonták le, hogy a nők számára a magas húgysavszint sokkal komolyabb veszélyeztető tényező, mint a férfiak esetében. Pedig tudjuk, hogy a férfiak átlagos húgysav szintje meghaladja a hölgyekét.
A magas húgysavszint egyik legfőbb oka az elhízás, a fokozott alkoholfogyasztás, amagas vérnyomás és a magas koleszterin szint.
Azóta még hét nagy tanulmányt végeztek el (Coop Res., Work site, PIUMA, SHEP, Syst China, Syst EU, Koupio) és a hétből hatnál a magas húgysavszint önálló rizikó faktornak bizonyult mindkét nemben (a Coop Res. study során ez csak a nők vonatkozásában igazolódott).
Mai tudásunk szerint a magas húgysavszint éppen olyan súlyos rizikótényező, mint a megnövekedett has körfogat, mindkét nemet érinti, de a nőket sokkal súlyosabban.
Ellene hatékonyan védekezhetünk megfelelő diétával, alacsony húgysav tartalmú étrenddel, fogyással (ez mindennél fontosabb), az alkohol fogyasztás mérséklésével. Csak megjegyezném, hogy az alkohol a nőkre nézvést sokkal károsabb, mint a férfiakra, és ebben sok egyéb mellett nem kis szerepet játszik jelentős húgysav emelő hatása is.
A lúgosító étrend és lúgosító étrend-kiegészítők fogyasztása szintén kedvezően hat a magas húgysavszintre.
