Vén István feltaláló, már a 60-as évektől kezdve komolyan kidolgozott stratégiai energetikai ötletekkel bombázta a megfelelő szerveket, és mivel már akkor is csak gyávák, dilettánsok vagy ellenérdekeltek ültek a fontosabb íróasztalok mögött, rendre elutasították.
Vén István, akit 56-os hazafiságért elítéltek 8 évre, nem úszhatta meg a demokráciát sem, hiszen nálunk a feltalálókat, a nép sorsán és boldogulásán jobbítani akarókat az állam hivatalból szokta üldözni. Pénzügyi és titkosszolgálati trükközésnek köszönhetően, Vén Istvánt 1994-ben ismét elítélték, mert kvázi saját erőből (szövetkezet létrehozásával) függetleníteni tudta volna az országot az évtizedek óta rákényszerített energiafüggéstől.
A téma, hogy Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében - a neten kering, komolyabb médiamegjelenés nélkül, ami teljesen hétköznapi, amennyiben – és jellemzően az állam – el akar hallgatni valamit. Az alább leírt ügyet elolvasva, érdemes eljátszani a gondolattal kedves olvasó, hogy amennyiben valóban előállítható elektromos áram, mindössze a természet adottságait kihasználva, úgy egycsapásra micsoda kényszertől szabadulna meg az ország lakossága, és ezáltal milyen szintű helyzeti előnyhöz jutna egy energiafüggetlen ország.
Környezetszennyezőnek tűnik?
Milyen szintű fogyasztás és ingatlanár emelkedés következne be, és milyen “könnyen” teljesíthetőek lennének az megalapozott adósságterhek, de legfőképpen megszűnnének például a távhő, gáz vagy áramdíj tartozásból eredő kilakoltatások. Vén István már akkor devizaszivattyúról beszélt, amikor a devizahiteleket még nem is ismerte az ország.
Mivel Vén Istvánt, tulajdonképpen a MOL rántotta le és lehetetlenített el, kötelességünknek érezzük, hogy a továbbiakban is foglalkozzunk az üggyel, de addig is lássuk a… medvét!
A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt.
A legnagyobb nemzeti kincs
A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták – hiszen csak földgázmezőket kerestek – hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is. A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt „forrást” még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már – a gádorosival ellentétben – 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.
Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét. Egy valóságos „geológiai atomkazánnal” állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel. A 25 év alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. Nagy előnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különböző helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk. A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói gázmező vélelmezett készlete. Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető.
A HÁLÓZAT gátolja a geotermikus energia kitermelését?
Vén István feltaláló
Vén István 2004-es vádindítványában ügyészek, főügyész, bírók, rendőrök ellen tett feljelentést: „Már 1957-1990 között kiépítették az ország energiafüggőségének rendszerét, amelyet utódaik most is devizaszivattyúként működtetnek. A kikényszerített energiaimport ma kb. 10 millió tonna kőolaj-egyenérték/év= 700 milliárd forint/év. (…)
1981-86 óta ismert, hogy Békés, Csongrád megyék térsége alatt egy világgazdasági jelentőségű geotermikus tározórendszer van (kb. 10 milliárd tonna kőolajegyenérték), amelyhez az egyetlen műszaki kapcsolat az NSZ.3 mélyfúrás. A mező kitermelésével több ezer MW villamos- és hőenergia-termelő kapacitást építhetnénk ki, az olcsó áram korlátlan exportjának lehetőségével. Az utánpótlás miatt gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásra alapított termelés pedig csökkenthetné/kiválthatná az ország végleges eladósodásához vezető olaj és földgáz importot.
„Rendszerváló kormányok” tisztségviselőjének megtévesztésével a HÁLÓZAT ezért akadályozta folyamatosan az NSZ.3-as mélyfúrásra telepíthető villamoserőmű létrejöttét. (…) A vádlottak célja nem csak a geotermikus energia hasznosításának megakadályozása és a kárpótlási jegyek árfolyamának letörése, hanem a termálkút tulajdoni helyzetének erőszakos megváltoztatása volt. (…) Az ügyészség tíz éve szabotálja az általam alapított Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft. 5000 ügyfelének és a kárpótoltak szélesebb körének büntetőjogi védelmét.