A tudománynak kell hinni, nem az asztrológiának.
Az internet számtalanszor olvashatunk arról, hogy valaki olyan ad tanácsot arról, hogyan kell boldogan élni, akinek fogalma sincs a dologról, azt se tudja, miről beszél. Az ilyennek nem szabad hinni.
Igen, és nekünk se kell hinni. Ellenben fogadjuk meg a neurológusok tanácsait, hiszen ők egész nap a szürkeállomány tanulmányozásával foglalkoznak és éppen ezért ki, ha nem ők tudják, mi kell a valóban boldog élethez.
Alex Korb, amerikai neurológus most megosztja velünk véleményét ebben a kérdésben:
A fő kérdés
Amikor elkezdesz búslakodni, tedd fel magadnak ezt a kérdést:
„Mik azok, amikért hálás lehetek a sorsnak?”
No, igen, mondhatnánk, de hálával járó érzés milyen biológiai hatással van az agyra? Helyben is vagyunk!
Tudod, hogy hogyan fejti ki hatását a bupropion nevű antidepresszáns? Serkenti az ún. dopamin ingerületátvivő anyag termelődést. Pontosan, mint a hála érzet.
És azt tudtad, hogy mi az a fluoxetin? A fluoxetin stimulálja a szerotonin nevű ingerületátvivő anyagot. Akárcsak a hála érzete.
Igen, igen, a hála érzetének egyik legfőbb hatása az, hogy megemeli a szervezet szerotonin szintjét. Amikor azon gondolkodsz, miért is adhatsz hálát a sorsnak, az élet pozitív vonatkozású dolgaira koncentrálsz. Ez az egyszerű gyakorlat megemeli a szerotin-szintet az elülső agykéregben.
Mond ki a rossz érzéseidet.
Rosszul érzed magad? Először is konkretizáld a problémádat.
Mi az, amit érzel? Szomorúságot, aggodalmat, netán haragot?
Ez már elég is ahhoz, hogy kissé jobban érezzed magad! Azt hiszed, ez badarság, ugye? Az agyad másképpen gondolja!
Egy kísérletben a résztvevőknek fényképeket mutattak, melyeken különböző emberi arckifejezések voltak láthatóak. A résztvevők agyának reakcióját mérték. Ahogy várható volt, az agy úgynevezett amigdala része reagált ezekre az érzelmi hatásokra.
Amikor azonban a résztvevőket arra kérték, hogy nevezzék meg a képen látható érzéseket, az amigdala aktivitása nagyban lecsökkent, helyette a homloklebeny tevékenysége nőtt meg ugrásszerűen.
