A hatékony tanulás itt leírt három aranyszabálya részben tabudöntő, részben pedig szinte ismeretlen a köztudatban.
Mindannyian tanultunk, tanulunk vagy tanulni fogunk. Van aki szívesen teszi és van aki utálja. Maga a tanulási folyamat, a tanulásra való képesség korunkban sokkal fontosabb szerepet kap, mint a megszerzett ismeretanyag.
A tanulás hatékony módszereit, alapvetéseit azonban nem tanítják, pedig valószínűleg ez lenne a legfontosabb tantárgy.
Addig is amíg ez megtörténik, megosztunk három olyan – kevéssé ismert – alapszabályt, amelyek segítségével sokkal hatékonyabbá tehető tanulásunk.
A ránk zúduló vég nélküli ismeretanyag szelektálásának képességével gyakorlatilag még nem rendelkezik a mai kor embere.
Ha ez így túl általános megfogalmazásnak tűnik, akkor árnyaljuk a képet és mondjuk úgy, hogy a szelektálás képessége egy olyan folyamat eredménye lesz majd, amely folyamatnak még igencsak az elejénél tartunk.
Ez a megállapítás nem csak a szűken vett iskolai tanulásra vonatkozik, hanem a mindennapi, hétköznapi életünkhöz szükséges tanulási folyamatra is.
Az elérhető információk mennyisége – egyéni aspektusból nézve – feldolgozhatatlanul óriási.
Ráadásul olyan gyorsan változnak, avulnak el és frissülnek, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja.
Hirdetés
Jól jellemzi ezt a folyamatot például az a tény, hogy míg néhány évtizede egy vállalat várható átlagos élettartama kb.60 év volt, addig ez mára már 15 év alá csökkent, ami négyszeres gyorsulásnak felel meg. A tech szektorban ez a gyorsulás jelenleg exponenciális és akár több százszoros nagyságrendű is lehet.
A kapcsolódó ismeretek avulása is ehhez igazodik.
Ami nem változott, az az ember.
A tanulás ismert technikái és módszerei, sőt maga a tananyag is gyakran úgy épül fel, hogy figyelmen kívül hagyja ezt a egyre gyorsuló info-fluktoációt.
Szerencsére van azért ismereteinknek olyan bugyra is, amely nem változik sem gyorsan, sem lassan. (Legalábbis jelentős mértékben nem.)
A matematika vagy zene alapvetései, a történelem és az alapvető kémiai folyamatok tartoznak például ide, sok egyéb mellett.
Ezeket az ismereteket az iskolában sajátítjuk el több-kevesebb energiát ráfordítva és több-kevesebb eredménnyel.
A tanulás következő három, egyszerű alapszabályát betartva, sokkal könnyebben és hatékonyabban tudjuk majd az ismereteket a fejünkbe “tömni”, legyen szó akár iskolai, akár szervezett kereteken kívüli tanulásról.
Ahogy az elején jeleztük tabudöntés és talán sosem hallott furcsaságok következnek.
A hatékony tanulás három aranyszabálya
1./ Ne tanulj ismétlő magolással! Tanulj kérdésekkel!
A tanulás ismételt olvasásos módszere a legkevésbé hatékony tanulási módszerek egyike.
Magyarán szólva a magolás, a teljes tanulandó anyag többszöri elolvasása teljesen improduktiv, csak időt és energiát pazarolunk vele, a hatékony tanulás eszköztárából ideje száműzni.
Az “ismétlés a tudás anyja” című, belénk ivódott bölcsességet most azonnal felejtsd el!
Az úgynevezett Teszt-hatást vizsgáló kísérletek (BME Kognitív Tudományok Tanszék), valamint a Washington Egyetem munkatársainak ez irányú kutatásai ezt egyértelműen bizonyítják. (Ha érdekelnek a részletek azt a kék részre kattintva olvashatod. Tanároknak is ajánlott irodalom.)
Ha már egyszer elolvastad az anyagot – ezt sajnos nem lehet megúszni – akkor tegyél vagy tetess fel kérdéseket magadnak.
Ha a már “megtanult” információt nem újraolvasással próbálod elmélyíteni, hanem a memóriádból történő előhívással, akkor sokkal gyorsabban, hatékonyabban és eredményesebben tudod véglegesen megjegyezni, megtanulni.
Az hogy ezt leírt kérdésekkel, vagy csak szóban feltettekkel teszed az teljesen mindegy.
Ha a feltett kérdésre nem tudsz válaszolni, vagy rossz választ adsz az nem baj, sőt, pontosan jelzi a hiányosságaid helyét, így javíthatod a tanulási hatékonyságodat.
Így ugyanis csak a hiányosságaid pótlására tudsz majd fókuszálni.
A fenti előhívásos módszer során – vagyis amikor az információt a memóriádból hívod elő – önkéntelenül is asszociálsz, vagyis összekapcsolod már megismert kapcsolódó információkkal, amely szintén segít az ismeretanyag hosszú távú megőrzésében. (Hahó, agykontrolosok meg ilyenek, bizonyára ti is hallottatok már hasonlóról, fogas technika…)
Ezt az összekapcsolást persze tudatosan is megteheted, ami szintén javítani fogja az eredményeidet.
2./ Szunyókálj egy kicsit tanulás közben/után!
Nem, ez a legkevésbé sem vicc. A hatékony tanulás egyik alapja.
Miután befejezted a tanulást, illetve több órás folyamatos tanulás esetén közben is szunyókálj legalább fél órát.
Az alvás és a memóriánkban eltárolt információk valamint a tanulási képességek összefüggéseit vizsgáló kutatások eredményei magukért beszélnek. A tanulás utáni rövid alvás jelentősen segíti a bevitt információk feldolgozását és elraktározását, jelentősen megnöveli a további tanulási képességet. Ha a szunyókálás közben netán álmodnánk is az éppen tanult anyagról – ami gyakorinak mondható – akkor még jobb eredményben reménykedhetünk.
Ébrenlét során a megtanult anyag a hippokampuszba kerül “mentésre”, amelyből alvás során átkerül az infó a prefrontális kortexbe, ami a hosszú távú tárolás felelőse. A rövidtávú memória így felszabadul és készen áll további anyag befogadására.
(Ha érdekelnek a részletek ezekkel a kísérletekkel kapcsolatban, azt a kék részekre kattintva elolvashatod.)
3./ Ne az utolsó pillanatban tanulj, és ne egyszerre!
Ha nagyobb anyagot kell elsajátítanunk, akkor azt egyfelől sose hagyjuk az utolsó pillanatra és több részletben tegyük.
Az utolsó pillanatban, jellemzően a vizsga előtti néhány napban elsajátított nagyobb mennyiségű ismeret jó eséllyel kerül a rövidtávú memóriánkból a kukába.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy használni az így megszerzett ismereteket sosem fogjuk tudni, mert néhány nap esetleg hét elteltével nyom nélkül eltűnnek. Ez pedig a legkevésbé sem hatékony tanulás.
( Ha például egy kolokviumra így készülünk, akkor szigorlatra újra tanulhatjuk az anyagot.)
A tanulást osszuk el több napra sőt hétre.
Ha több témát kell feldolgoznunk akkor keverjük a témákat/tantárgyakat. Az egyik tárgyat tegyük félre”félig” megtanultan és kezdjünk neki egy egészen más tantárgynak. Másnap, esetleg néhány nap múlva vegyük elő ismét a félbehagyott tárgyat és folytassuk a tanulást, előhívva és összekapcsolva azt a korábban olvasottakkal.
A memóriánk fura jószág és gyakran egészen máshogy működik, mint ahogy sokan gondolnánk, ahogy erről egy korábbi írásunkban bővebben is beszámoltunk. Ennek részletei azonban meghaladnák ennek az írásnak a kereteit.
Az összefoglalás tehát rövid lesz: kérdezz, aludj és szakaszosan tanulj.
Ha a fenti három pontban leírt dolgokat figyelembe veszed a tanulásod során, akkor egy csomó felesleges energiaráfordítástól és időpocsékolástól kímélheted meg magadat.
