ALKOTÁSBármilyen típusú alkotás a lélek táplálásának egy másik módja. A rajzolás, írás, festés, egy valódi kézműves munka meditációvá válhat. Lehetővé teszi intuíciónk számára, hogy befolyásolja és vezesse fizikai kezünket. Azok, akik alkotnak – akár festenek, rajzolnak, vagy hangszeren játszanak – ismerik az „átkapcsolás” állapotát, amikor átváltanak az óra idejéről a lélek idejére. Ez az átkapcsolás a tudatban játszódik le.
MÁSOK MEGHALLGATÁSAMeglepő módon a lélek táplálásának egy másik módja a hallgatás. Azt mondják, a valódi figyelés arra, amit egy másik ember mond nekünk, „lelkigyakorlat”. Nem könnyű egyszerűen csak hallgatni anélkül, hogy félbe akarnánk szakítani a beszélőt. Arra vagyunk beállítva, hogy várjuk, mikor csukja be egy pillanatra a másik ember a száját, hogy ugorhassunk, és elmondjuk, amit el kell mondanunk. Úgy képzeljük, hogy valamilyen intelligens választ kell adnunk, és ezért van bennünk a sürgetés, hogy megszólaljunk. A valódi meghallgatás az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatunk egy másik embernek.
HirdetésTERMÉSZET SZERETETEA lélek táplálásának ismét másik módja a bensőséges kapcsolat kialakítása a természettel, idő szakítása arra, hogy értékeljük és elismerjük a bennünket körülvevő szépséget. Nem csak arról van szó, hogy megállunk megcsodálni egy gyönyörű látványt, hanem megnyitjuk magunkat, hogy beigyuk ezt a látványt, és eggyé váljunk vele, hogy teljes figyelemmel vizsgáljuk meg a legkisebb növényt, a Hold sarlóját vagy egy medence vizén a fények játékát. Tudatosan időt fordítani arra, hogy részévé váljunk a természetnek, azt jelenti, hogy örömet lelünk az első zöld levélke felfedezésében, amikor egy fa felébred téli álmából. Ilyen mértékben eggyé válni a természettel, táplálék a lélek számára.
HUMORÉRZÉKA humorérzék fejlesztése kiváló lelki gyakorlat. Amikor nevetünk, minden bennünk levő feszültség feloldódik. Ilyenkor testi változás is történik. A következő példát szoktam használni annak illusztrálására, hogyan őrizzük meg a humorérzéket a legidegesítőbb körülmények között is. Bármilyen bosszantó is, amikor állandóan egy automata válaszol, amikor felhívunk valakit, mégis megtanultunk vele élni. Eszünkbe jutott már, milyen lenne, ha az Isten is felszerelne egy ilyen automata telefonrendszert? Képzelje el, hogy imádkozik, és ezt hallja: „Köszönjük, hogy felhívta a mennyországot. A magyarul beszélők nyomják meg az egyes gombot, az angolul beszélők a kettes gombot, egyéb nyelvekhez nyomja meg a hármas gombot”. Miután kiválasztotta a nyelvet, képzelje el, hogy a következőt hallja: „Ha kérése van, nyomja meg az egyest, ha hálát akar adni, nyomja meg a kettest, ha panasza van, nyomja meg a hármast, minden egyébhez nyomja meg a négyest. Elnézést kérünk, de valamennyi angyalunk és szentünk el van foglalva más bűnösökkel. Az ön imája azonban fontos a számunkra, és a beérkező hívások sorrendjében választ fogunk adni. Kérem, tartsa a vonalat”. Nagyon fontos, hogy minden nap nevessünk valamin, főleg napjaink problémákkal terhes világában, amikor nagyon könnyű megfeledkezni a nevetésről. Ha nem találunk olyan mulatságos dolgot, amin nevetni tudnánk, önmagunkon mindig nevethetünk: saját fontoskodásunkon, nagyképűségünkön.
