Egy szerettünk elvesztése az egyik legnehezebb dolog az életben. Az orvosokat is érintheti a gyász, akiknek közölniük kell a szomorú hírt a családdal és a barátokkal.
Dr. Louis M. Profeta, az Indianapoliszban található St. Vincent Kórház sürgősségi osztályának orvosa nemrég a LinkedIn-en osztotta meg, hogy megossza, miért nézi meg a betegek Facebook-oldalát, mielőtt közli a szüleikkel, hogy elhunytak. A bejegyzés több ezer kedvelést és kommentet kapott.
"Tudod, most fogom megváltoztatni az életüket - mármint az anyukádét és az apukádét. Körülbelül öt perc múlva soha többé nem lesznek ugyanazok. Soha többé nem lesznek boldogok. Most, hogy őszinte legyek, te csak egy névtelen halott vagy. Nem mozogsz, nincsen benned élet, nincs semmi, ami arról árulkodna, hogy valaha voltak álmaid vagy vágyaid. Tartozom a szüleidnek annyival, hogy megtudjak rólad valamit, mielőtt bemegyek hozzájuk. Mert most... csak dühös vagyok rád, azért, amit magaddal tettél, és azért, amit velük fogsz tenni. " - olvasható a posztban.
Profeta kitért arra is, hogy egy beteg halála miért dühíti őt:
"Talán sms-t írtál ahelyett, hogy az utat figyelted volna, vagy részeg voltál, amikor überezned kellett volna. Talán először szippantottál heroint vagy szedtél be Xanaxot, vagy szívtál fel egy utca kokaint, vagy kipróbáltad a metamfetamint, vagy az egyetemi bulin bevettél egy Vicodint, ami után ittál pár felest. De talán csak bukósisak nélkül bicikliztél, vagy nem hallgattál a szüleid figyelmeztetésére, amikor megkértek, hogy ne lógj azzal a barátoddal, vagy hogy légy óvatosabb, amikor a megállóba érkezel. Talán egyszerűen csak feladtad."
[LAPOZAS]Profeta részletesen kifejti, miért keres rá az elhunyt páciens Facebook-oldalára:
"Szóval felveszem a jogosítványod kifakult képét, és a telefonom rákattintok a Facebookra, és rákeresek a nevedre. Jó eséllyel lesz valahol egy közös barátunk. Sok embert ismerek. Látom, hogy ugyanazt a nyakláncot és fülbevalót viseled, ami most egy mintás pohárban áll a pulton. Ugyanazt a baseball sapka vagy kabát volt rajtad, amit az előbb traumás ollóval felhasítottak. (...) Látom a mosolyodat, a szemed színét, amikor tele van élettel, a tengerparton töltött időt, a karácsonyt a nagyinál.. Látom, ahogy anyukáddal és apukáddal állsz a főiskolád előtt. Jó, pontosan tudni fogom, hogy kik ők, amikor belépek a szobába. Ez megkönnyíti a dolgomat. Eggyel kevesebb kérdést kell feltennem. Kicsit szerencsés vagy, hogy neked ezt nem kell látnod. Apukád újra és újra a nevedet kiabálja. Anyukád a haját tépi, a padlón összegömbölyödve, kezét a feje fölé tartva, mintha a láthatatlan ütésektől próbálná megvédeni magát. Megnézem a Facebook-oldaladat, mielőtt megmondom nekik, hogy meghaltál, mert ez emlékeztet arra, hogy egy emberről beszélek. Valakiről, akit szeretnek - ez lecsendesíti a hangot a fejemben, amely most is azt kiabálja: hogy tehetted ezt velük, olyan emberekkel, akiket állítólag szeretsz!" - írta bejegyzésében.