- Ő a Scotoplane, szegénynek nem túl bizalomgerjesztő a kinézete, egyébként a tengeri uborkák osztályába tartozik. Üledékfaló és mivel 1000 méter mélységben lakik az óceán fenekén, ezért nem valószínű, hogy szembe jön velünk valaha is.
2. Az okapi. Nos ő nem éppen csúnya, de nem mindennapi a kinézte, azért került bele a válogatásba. Az okapi erdei életmódot folytató, afrikai állat, a zsiráf legközelebbi rokona, egyben az egyik legkésőbb felfedezett nagy testű afrikai vad.
3. Nahát a tüskés ördög sem egy mindennapi cuki, ölelgetni való kis állatka, de ez nem is baj. Különös kinézete arra szolgál, hogy elijessze támadóit. Az extrém kinézetű agámaféle Ausztrália nyugati és középső részének félsivatagjaiban, sivatagjaiban honos. Farkával együtt a testhossza 20 centiméter.
4. Na, ennek a madárnak van egy arca. A papucscsőrű madár vagy papucscsőrű gólya a gólyaalakúak rendjébe tartozik. A jópofa madár a felső-Nílus, Kongó és Zimbabwe területén él, szárnyfesztávolsága legfeljebb 2 méter és magassága körülbelül 115 centiméter.
5. Az indiai bíborbéka viszont minden jóindulat ellenére sem nevezhető szépnek, sőt. Olyannyira különbözik az összes többi béka fajtól, hogy külön rendszertani családba sorolják. Az ideje nagy részét a földfelszín alatt tölti, ezért látványa igazi ritkaságnak számít. Akár 4 méteres mélységbe is leássa magát termeszek után kutatva és csak a monszun idején jön a felszínre a párzási időszakban.
6. A papagájhal fantasztikus színével érdemelte ki, hogy itt szerepeljen. Ez a nagyon mókás kinézetű hal az Atlanti-óceán, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán trópusi vizeiben él a korallzátonyok mentén. Tápláléka a zátonyon élő algák, kiegészítve korallpolipokkal.
7. Következő szereplőnk az a mélytengeri halfaj, amely 2003-ban elnyerte a legrondább állat címet is, amin egy cseppet sem csodálkozunk. Ő a Blobfish (Psychrolutes marcidus). Ez a rendkívül ronda hal, a Csendes Óceánban, Ausztrália vizeiben, 1000-2800 méteres mélységben él. Alapvetően sodródik, így más halaknál kevesebb táplálékra van szüksége. A tengerfenék közelében tartózkodva minden fogyaszthatót megeszik ami a szája elé kerül. Gyomortartalma alapján leginkább a rákokat kedveli.
8. Ez a tekintélyes orral rendelkező állat a szajga-antilop. Veszélyeztetett faj, az emlősök osztályába tartozik. Közép-Ázsia hatalmas füves síkságain él, lágy szárú növényeket, alacsony növésű bokrokat, zuzmókat és fűféléket fogyaszt. Igazi ínyenc, több mint 120 féle növényt eszik.
9. Na, a Glaucus atlanticus egy furcsa, de nagyon cuki kis állat. Amellett, hogy nagyon kis aranyos, a fantáziát azonnal elindító kis lényecske, abszolút mesébe illő, így eszünkbe nem jutna, de ő egy tengeri-csiga. Méghozzá nyílt tengeri csupasz kopoltyús csiga, megtalálható a világ óceánjaiban a mérsékelt övi és trópusi vizekben. Átlagos mérete maximum 3 cm.
10. A Pacu-halnak a fogait ajánljuk figyelmetekbe. Ugye, hogy olyan, mint egy emberi fogsor?! Mr. Fogsor Dél-Amerikában az Amazonas és az Orinoco folyókban és Pápua Új-Guineában él és a piranha rokonaként emlegetik. A hal 27-28 kilósra is megnőhet, gyümölcsökkel és kisebb halakkal táplálkozik. Fogai egyébként laposabbak és erősebbek, mint ragadozó rokonáé.
11. Ez a teljesen valószerűtlen színkavalkáddal felvonuló állat, amely tényleg olyan, mintha valamilyen rajzfilmből ugrott volna elő, a Sáskarák. Nevét onnan kapta, hogy az egyik állkapcsi pár lába az evolúció során nagyon hasonlóvá alakult az imádkozó sáskákéhoz. Ezzel kapják el zsákmányukat, a közelükbe tévedő halakat. A mediterrán vizektől a trópusi tengerekig majdnem 400 fajuk fordul elő. A sáskarákok legfőbb különlegessége az összetett szemük. Az ízeltlábúak közül nekik van a legélesebb látásra alkalmas, ráadásul nyeleken mozgatható szemük. De még ezzel sem elégednek meg: a szemükben 16 féle fényérzékelő sejt (fotóreceptor) található, ezek közül 12 a színlátásért felel.
12. Az a helyzet, hogy a kobold cápa az, akivel nagyon nem szeretnénk találkozni, még akkor is, ha erre semmi esély. Ő az egyetlen élő, mélytengeri cápafaj és lássuk be, szépsége vetekszik a fent említett Blobfish bájával. Legjellemzőbb sajátossága a feje végén lévő hosszú, lapátalakú, csőrszerű megnövekedés, ami valójában a cápa orra. A kobold cápa azokat a mélységeket kedveli, ahová a napfény már nem ér el, 200 métertől 1500 méterig találkoztak már velük. Mind a mai napig, mindössze 45 ilyen példányról tud a tudomány.
13. Utolsó állatunk a piros szájú denevérhal, akinek zseniális arca van. Non-stop vigyorgást eredményez, ha hosszan nézed. Szerintünk a szája a legjobb, ami egyébként a fő jellegzetessége is. A vörösajkú denevérhal a Galapagos környékéről ismert, ahol jellemzően a 30 méternél nagyobb mélységekben tartózkodik. Nem igazán jó úszók, ezért szinte sétálnak a tengerfenéken.
