A kaliforniai menhely dolgozóit is meglepte, mikor áprilisban egy nő – 20 éves kutyájával az oldalán – besétált az ajtón. Az idős cocker spániel boldogan követte őt… Már nem lát és nem is hall, de egy dolgot biztosan tudni lehetett: egész életét gazdája mellett élte le, és most, a 20. születésnapjára olyan ajándékot kapott tőle, melyre gondolni sem mernénk soha.
Összetört a szíve, hiszen az egyetlen ember, akinek odaadta, eldobta magától, őt pedig magára hagyta egy idegen helyen. Nem láthatta és nem is hallhatta, mi történik körülötte, ám az ismeretlen szagok megrémítették. Az állatmentők számos nehéz pillanatot megéltek már, ám ezen a ponton, ahogy mondani szokás, egy kicsit ők is belehaltak Sonoma fájdalmába.
Követőiket és támogatóikat arra kérték közösségi oldalukon, hogy osszák meg a szomorú spániel történetét, hogy minél többen tudjanak róla, és mielőbb megérkezzen érte az az álomgazdi, aki élete végéig gondoskodni fog róla, szeretetben, megbecsülésben. Nem tudni, mennyi ideje van még hátra e földi létben, de eltökélték, hogy megtalálják számára a tökéletes családot.
Az összefogásnak hála csupán egyetlen éjszakát kellett a menhelyen töltenie, másnap egy idős kutyák és macskák mentésével foglalkozó szervezet vette át. Korára tekintettel úgy döntöttek, családjukban kínálnak neki végleges otthont, hiszen éppen elég stresszel járhatott számára a változás, a menhelyen töltött éjszaka és a reménytelenség érzése. Egyik kutya sem szeretné mindezt átélni, ám a kisöregeket különösen megviseli hosszú évek óta megszokott otthonuk elvesztése.
A magányos spániel hihetetlenül örült, mikor kiengedték a kennelből és végre elhagyhatta az ijesztő helyet! Megfürdették, lekezelték gyulladt füleit, s az ínycsiklandó vacsora elfogyasztását követően pihe-puha ágyában hajthatta álomra őszes buciját.
Szívébe újra beköltözött a remény, újra érezte, hogy bízhat abban az emberben, aki a póráz végét fogja. Nem kell látnia, sem hallania, elég éreznie, hogy szeretik, és ez már így is marad hátralévő élete minden egyes percében.
Forrás: